Főoldal Cikkek Könyvek Ajánlataim Kapcsolat

ADD ÖNMAGAD!

Nap mint nap maszkokkal élünk, hogy megfeleljünk a család, a barátok, és a társadalom elvárásainak. Gyerekkorunkban, a szüleinktől, tanárainktól, és a körülöttünk élő emberektől "azt tanuljuk", hogy: ne lógj ki a sorból, ne vond magadra a figyelmet, ha azt akarod, hogy befogadjanak, akkor ne legyenek ötleteid, tedd azt, amit megszoktak az emberek, ne újítgass, ne légy különc... Addig-addig igazodunk, amíg aztán szinte láthatatlanná nem válunk. Szép lassan elfelejtjük a szinte még ki sem fejlődött saját egyéniségünket, a saját véleményünket és elkészül a saját "látszatvilágunk".

A világhálóra lépve aztán felszabadulunk. No azért nem teljesen, mert ugyan végre megmutathatjuk, hogy kik vagyunk, miről mi a véleményünk, de még félünk, még nem vállaljuk, hogy mindehhez a nevünket és az arcunkat is adjuk. Azaz most már nem kényszerből, hanem saját akaratból, de továbbra is álarcok mögé bújunk.

Persze, tisztában vagyok az internetes adathalászattal és valóban nem árt óvatosnak lennük, de nagyon sokszor érzem úgy, hogy nem ez a legfőbb oka, amiért sokan bújkálnak.

Egyesek azért bújnak álnevek és kis képek (avatar-ok) mögé, hogy úgy támadhassanak, hogy közben önmagukat azért megvédhessék. Mindazt azt az elnyomást és stresszt, melyet nap nap után megadóan tűrnek, valahol meg kell bosszulni, valakin meg kell torolni. :-(

Sokan szerint pedig pont azért, mert megszűnik a megfelelési kényszer, megnyílnak és bátrabban merik önmagukat adni. Még nem igazi névvel és saját fényképpel, de már kezdik a saját egyéniségüket megmutatni.

Aztán nem kevesen vannak olyan emberek, akik az általuk választott név és kép mögé bújva játszák el azt a "szerepet", amilyenek szeretnének lenni.

Komoly önismeret, nagy bátorság és önmagunk teljes felvállalásának a képessége kell ahhoz, hogy valaki kitegye a nevét és fényképét a honlapjára, vagy egy fórumba, közösségi oldalra.

Miért nem merjük nyíltan vállalni a véleményünk, miért nem merjük önmagunkat adni? Miért baj, ha kilógunk a sorból?

Ha kilépünk az álarc mögül, akkor egy nagyszerű dolog történik: végre leomlik a sok lánc, ami a gátlásaink és félelmeink miatt tekeredett ránk!

Persze, sokaknak nem fog tetszeni a nyíltság, sok-sok kritikát is kaphatunk (általában legkevésbé sem nyíltan és álarc nélkül), esetleg innen-onnak ki is közösíthetnek...

NA ÉS?

Ahány ember, annyi világkép, de mind egy-egy egyéniség! Egyértelmű, hogy lesznek, akik egyet értenek velünk, és lesznek, akik nem. Szerintem ez nem baj. Sőt! Ha nem csak a saját szemszögünkből szemléljük a világot, hanem megismerjük mások szemszögét is, akkor látjuk igazán a "nagy képet". Csak akkor tudunk fejlődni, ha nyitunk mások felé!

Mindehhez azonban az kell, hogy őszinték legyünk egymáshoz. Mutassuk meg magunkat, fedezzük fel önmagunk és mások emberi értékét, hallgassunk a belső hangunkra és mondjuk/írjuk végre azt, amit valóban gondolunk! Ne erőltessük rá senkire a saját világképünket, "csupán" kommunikáljunk.

Csak akkor várhatjuk el másoktól, hogy maszkok nélkül megosszák velünk az igazi gondolataikat és érzéseiket, tudásukat, tapasztalataikat, ha mi is ezt tesszük.

Az Interneten,- és a netes világon kívül is elsősorban emberként kell helyt állnunk. Magánéletünk és üzleti kapcsolataink csak akkor lehetnek sikeresek, ha bizalmat és tiszteletet adva másoknak, önmagunkat adjuk.


Kellemes, és hasznos időtöltést kíván:

Szenyán Ildikó
szenyanildiko@neadjafel.hu
06-20-9-344-154
Skype: Energildi
 

 

Webdesign - Szenyán Ildikó 2005-2010 © Minden jog fenntartva!