Főoldal Cikkek Könyvek Ajánlataim Kapcsolat

A KÖZÖSSÉGI OLDALAK SIKERÉNEK TITKA

Az internet legnépszerűbb funkciója a kommunikáció. Ez kezdődött az e-maillel, és aki akart, saját weboldalt is készíthetett magának, majd a blogok jöttek divatba, manapság pedig a közösségi oldalak a nyerők.

Az emberek online is ugyanúgy viselkednek, mint offline. A fejlett közösségi oldalakon a felhasználók sokkal könnyebben jutnak hozzá az információkhoz, például hogy az ismerőseik mivel foglalkoznak, mi érdekli őket, milyen filmeket néznek meg, vagy milyen eseményeken vesznek részt. Az embereknek szükségük van ezekre az információkra, így a következő években a közösségi oldalak kapják a legnagyobb szerepet az internet fejlődésében.

Ezek az oldalak az emberek kommunikáció iránti alapvető vágyát elégítik ki, megkönnyítik a kapcsolattartást a közösségi hálózatok a mikroközösségek szintjén, a társadalom makroszintjén viszont lassan egyenesen megkerülhetetlenné válnak.

Bár a közösségi oldalak piaca egyre differenciáltabb; a siker alapja, hogy a virtuális önkifejezés és mások életének követése egyszerre van jelen. A specializált, médiaalapú közösségi oldalakon nem feltétlenül saját névvel jelennek meg a felhasználók, és a megosztott tartalmak, képek, videók, zenék minősége az, ami leginkább jellemzi őket.

Még érdekesebb azonban, ha a való életben teremtett kapcsolataink jelennek meg virtuálisan a weben, az ilyen közösségi oldalak sikeresek igazán. Közülük az eredetileg a Harvard University ismerkedési hálózatából kinőtt Facebook a sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy alkalmazásai megkönnyítik a napi kommunikációt: eseményeket szervezhetünk, csoportokat alakíthatunk, csetelhetünk, megoszthatjuk és közösen kommentálhatjuk képeinket, videóinkat. Online státusunk frissítésével egy sorban minden ismerősünk tudtára adhatjuk, mivel foglalatoskodunk, milyen hangulatban vagyunk éppen.

Az úgynevezett webkettes alkalmazások körébe tartozó közösségi oldalak - köszönhetően a Facebook sikerének is - mára egyetemi tananyaggá váltak. B. J. Fogg professzor, aki a Stanford Egyetemen "A Facebook pszichológiája" című szemináriumon oktatja a diákokat, úgy véli: a szolgáltatás megváltoztatta a világról alkotott képünket. "Ma már egy másik országban élő barátunk is csak néhány kattintásra van tőlünk" - fogalmazott a professzor a BBC-nek adott interjúban.

"Olyan alapvető tulajdonságainkra mutatnak rá a közösségi oldalak, és főleg a Twitter sikere, mint a kukkolás iránti lappangó vágyunk, illetve az igény mások odafigyelésére" - mutatott rá a jelenség kapcsán Síklaki István szociálpszichológus. "A virtuális tér még valóságosabb érzést kelt azáltal, hogy a kommunikáció éppen olyan gyors - és sokszor még közvetlenebb -, mintha szemtől szemben beszélgetnénk."

"A szabadidős tevékenység, az iskola utáni "lógás", a közösen eltöltött idő egy részét praktikusan átveszik a virtuális terek" - hangzik Síklaki magyarázata arról, hogy miért is töltenek olyan sok időt a fiatalok a virtuális közösségekben. "A valós és virtuális együttlét erősítik egymást, egyik kommunikációs helyzet visszahat a másikra, ezáltal változatosabbá teszi a kapcsolatokat. A magamutogatásra való igény fiatalkorban természetes szükséglet, amit nem csak praktikusan könnyítenek meg ezek a hálózatok, de az intim kapcsolatok kialakulását, a gátlások levetkőzését is segítik, amennyiben egy alternatív, nem "face-to-face" kommunikációs helyzetet teremtenek."

Van azonban a "közösségioldal-függőségnek" nem kevés hátulütője is.

Egy kutatás szerint a 8-11, illetve 12-15 évesek 40 százaléka hiszi azt, hogy a közösségi oldalakon található adatok nagy részben vagy teljesen igazak. Pedig sok esetben ez nem így van. Ezen kívül a tinik háromnegyede elárulja, hogy hova jár iskolába, körülbelül ötven százalékuk megadja az e-mail címét, továbbá ugyanennyien tájékoztatnak arról is, hogy mit tesznek a közeljövőben, és hol teszik ezt. A kamasznaivitás persze nem új jelenség, de ha mindenki által látható email-, sőt msn- vagy Skype-címekkel, telefonszámokkal párosul, az már nem veszélytelen.

A tinédzserek ott élnek ebben a virtuális világban, és a szülők ezt nem hagyhatják figyelmen kívül. Nem egyszerű hóbort ez, nem is fog megszűnni.

Akkor mit is tehetünk szülőként?

A kitárulkozás igénye az esetek többségében nem csak a barátok, hanem a szülők felé is irányul - tehát csak élni kell a kínálkozó lehetőséggel, azaz találkozzunk gyerekeinkkel a közösségi oldalakon keresztül is. El sem hinné, hogy mennyire segíti mindez a közös hang megtalálását és egymás jobban megismerését!

A közösségi rendszerekben egy perc nyugtunk sincs: folyton történik valami, megkínálnak az ismerősök vicces, hasznos, vagy teljesen értelmetlen alkalmazások meghívójával, vetélkedőkre hívnak ki és így tovább. Ez nagyon szórakoztató - egy bizonyos szintig, azontúl azonban időrabló. Könnyen függőség alakulhat ki, melynek hatására elfelejtkezük a feladatainkról.

Ahogy minden olyan internetes szolgáltatással kapcsolatban, amelynek során információkat osztanak meg a felhasználók magukról, úgy itt is az adatvédelem jelenti a legnagyobb kihívást. Ugyanis a felhasználók adatai - hacsak nem rendelkeznek másképp - könnyedén megtalálhatók az olyan általános keresőkön keresztül, mint amilyen a Google vagy a Yahoo.

Felnőttként az a feladatunk, hogy gyermekeinket ne gátoljuk a közösségi oldalakon történő szereplésben, hisz ez sok szempontból is előnyt jelent számukra, de hívjuk fel figyelmüket, hogy kezeljék óvatosabban a személyes adataikat és ne vegyenek mindent készpénznek, amit olvasnak. Ugyanerre persze nekünk felnőtteknek sem árt odafigyelni.

Az aggodalmak ellenére a közösségi oldalak virágkorukat élik. Nem kell attól tartani, hogy az Internet és a közösségi oldalak elidegenítik egymástól az embereket. Csak azok vannak ilyen veszélyeknek kitéve, akik a valós életben is nehezebben tudnak kapcsolatokat létesíteni.


Kellemes, és hasznos időtöltést kíván:

Szenyán Ildikó
szenyanildiko@neadjafel.hu
06-20-9-344-154
Skype: Energildi
 

 

Webdesign - Szenyán Ildikó 2005-2010 © Minden jog fenntartva!