Főoldal Cikkek Könyvek Ajánlataim Kapcsolat

MIÉRT AGGÓDNAK AZ EMBEREK?

Hihetetlen - de igaz - statisztikai adatok !

Mindenki ugyanannyi idővel rendelkezik minden nap. Mindannyiunknak egyformán 24 órája, ezernégyszáz-negyven perce van naponta. Mivel az időnk annyira értékes kincs, miért van az, hogy olyan sok időt töltünk el aggódással?

Minden aggodalmunk hátterében az áll, hogy attól tartunk, valamit nem szerzünk meg magunknak, illetve ha mégis a birtokunkba került, attól félünk, hogy elveszítjük. A buddhista tanok szerint a boldogság "mindössze" a vágyaink leküzdésétől függ.

Alapfélelmei mindenkinek vannak. Az ember aggódik a gyerekei vagy a munkahelye miatt, de én úgy gondolom, mindig előre kell tekinteni. A szorongást a bizonytalanság szüli, ezen nem lehet változtatni.

Ha van is valamilyen átmeneti problémám, bízom abban, hogy megoldódik, mert hosszú távon mindig a befektetett munka hoz eredményt. Az ember csak akkor tud aratni, ha vetett, ha pedig korábban nem tette meg azt, amit kellett volna, akkor akár fél, akár nem, nem lesz mit learatnia. Nem a félelem a lényeg, hanem az, hogy ki mint vet, azaz mit tesz az életben. Ha az ember elülteti, amit kell, bízhat abban, hogy két-három mag ki fog kelni, és így joga van reménykedni az aratásban.

A baj az, hogy a legtöbben nem csak akkor aggódunk, amikor problémánk van, hanem akkor is, ha minden simán megy, mert félünk attól, hogy rosszra fordul a sorunk, s ezzel aztán megmérgezzük a mindennapjainkat.

A jövő miatti aggodalom, többek számára szinte kedvenc hobbivá kezd válni mostanában. Azt hiszem, ha egy örök életre szóló szerződésünk lenne, akkor ez nem jelentene különösebb problémát. A helyzet viszont az, hogy csak egyszer és most élünk (legalábbis ebben a testben)!

Lehet, hogy most többen arra gondolnak, hogy "De jó dolgom van nekem, mivel most nincs semmi aggodalomra való okom."

De ez nem igaz. Nekem is van bőven aggódnivalóm. Csakhogy én úgy döntöttem, hogy nem fogok aggódni, és azt javaslom Önnek is, hogy engem követve határozza el, hogy ennek a cikknek az elolvasása után, egyetlen egy percet sem fog naponta ebből az ezernégyszáznegyven percből aggódásra fordítani.

Hogy világos legyen a dolog, nincs olyan helyzet, amit aggodalommal tovább ne lehetne még súlyosbítani. Az aggodalom soha sem old meg semmit sem.

Nem is előzhető meg vele semmi sem. Nem alkalmazható gyógyszerként semmire sem. Csupán egy célt szolgál... tovább ront a helyzeten.

Hogyan van ez?

Amíg az ember fél attól, hogy elveszíthet valamit, addig a fájdalom, a nyugtalanság és a feszültség folyamatosan jelen lesz az életében. Ám egy furcsa fordulattal ki lehet kerülni ebből a szenvedésből - csak el kell fogadni, hogy semmi sem tartós, és semmi iránt nem szabad túlzott ragaszkodást táplálni! Aki ezt nem teszi meg, arra ítéli magát, hogy az élete során folyamatos, esélytelen ütközeteket vívjon. Ha nincs bennünk nyugalom, újra és újra ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni.

Nagyon egyszerű. Amikor valaki egy dolog miatt aggódik, ezzel egy időben nem képes a megoldásra koncentrálni. Mindenki vegye figyelembe, hogy az emberi agy nem képes egyidejűleg két dologra összpontosítani... vagy a jelenlegi eseményre figyel, és aggódik, vagy a megoldáson gondolkodik. A döntés mindenkinek a kezében van.

"Ha aggódunk, akkor nem bízunk semmiben;
ha bízunk valamiben, akkor nem aggódunk.
Az aggodalom nem képes megóvni bennünket a holnapi szomorúságtól,
de meg tud fosztani minket a mai nap élvezetétől."
Dr. Jamez Kurtz

Ha valaki, vagy valami miatt aggódunk, akkor az aggodalmunkról elterelhetjük a figyelmünket egy - azzal ellentétes - számunkra kellemes érzést kiváltó gondolatra. A világmindenségben mindennek megvan az ellentéte, így az aggodalomnak is.

Aggódhat például az ember azért, mert nincs elegendő ideje arra, hogy aznap elvégezzen egy fontos munkát. Az igazság az, hogy mindenkinek van lehetősége elegendő időre, ha cserébe hajlandó más teendőjéről lemondani.

Még a legelfoglaltabb személy - beleértve saját magunkat is - képes időt szakítani arra, hogy elmenjen a belvárosban lévő lottózóba beváltani a nyertes szelvényét. Valamilyen másik teendőnkről inkább lemondunk azért, hogy időnk legyen felvenni a nyereményösszeget.

Amikor valamilyen aggodalom köti le a figyelmünket, keressünk magunknak egy azzal ellentétes hatású gondolatot és irányítsuk arra a gondolatainkat. Senki sem ússza meg a problémákat; mivel azok a mindennapi élet velejárói.

Most pedig nézzük meg, hogy mennyi időt pocsékolunk el a fölösleges dolgok miatti aggodalmunkra. Néhány évvel ezelőtti - de ma is érvényes - adatokat teszek most közzé, amelyek szerzője Denis Waitley, a világhírű személyiségfejlesztő szaktekintély.

MIÉRT szoktak AGGÓDNI az emberek?

Olyan dolgokért, amelyek soha sem következnek be 40 %
Megtörtént dolgok, amelyeket már soha többé nem lehet megváltoztatni 30 %
Az egészségi állapotuk miatti fölösleges aggódás 12 %
Különféle jelentéktelen, apró dolgok miatt 10 %
Valódi, jogos aggodalmak miatt 8 %

Összegzésként elmondható, hogy az emberek értékes idejét elrabló, lelki fájdalmat, gyötrődést okozó aggodalmának 92 %-a, az esetek túlnyomó többségében fölösleges.

Emlékezzünk csak Dr. Kurtz szavaira: "Az aggódás megfoszt bennünket a mai nap élvezetétől."

Nem érdemes feleslegesen aggódni, inkább élvezzük az életet!


Kellemes, és hasznos időtöltést kíván:

Szenyán Ildikó
szenyanildiko@neadjafel.hu
06-20-9-344-154
Skype: Energildi
 

 

Webdesign - Szenyán Ildikó 2005-2010 © Minden jog fenntartva!